Tipp, ötlet, tanács, fortély, praktika a mindennapokhoz

A dália (Dahlia)

A dália a mexikói felföldről származik – az aztékok kedvenc virága volt. Az első dáliák több mint kétszáz éve érkeztek Európába. Nevüket Andreas Dahl svéd botanikusról kapták. Ma a változatos szín-, és formagazdagsága miatt kertben, cserépben, vázában egyaránt dekoratív virág.
A dália napfényigényes növény, viszont gumói szükség esetén bírják a szárazságot. Az öntözést, tápoldatozást bő virágzással hálálja meg. A magas dáliákat érdemes megkarózni, de csak óvatosan, hogy a gumókat ne sértsük meg. A teljes virágzás idején, kis táblácskákkal érdemes megjelölni, melyik milyen színű, mert ha lehullnak a virágok nem tudjuk megállapítani.
Az első fagyoktól a dália olyan lesz, mint amit leforráztak. Ilyenkor vágjuk le a szárukat kb. 10 cm-em magasságban, majd a töveket emeljük ki a földből! Tegyük szellős, száraz ládákba, amíg a föld megszárad a gumók között. Ezután ütögessük meg a töveket, hogy a föld kihulljon a gumók közül! Végül a töveket egymás mellé helyezve, fagymentes helyen teleltethetjük át.
Tavasszal pedig a hűvös helyen átteleltetett töveket megosztva ültethetjük el.