Tipp, ötlet, tanács, fortély, praktika a mindennapokhoz

A pozsgafa (Crassula ovata)

 

A pozsgafa Dél-Afrikában és Madagaszkár szigetén őshonos, innen terjedt el a világ minden részére, mint dísznövény. Valami rejtélyes okból a köznyelv majomkenyérfának is nevezi (helytelenül).

Terebélyes, elágazó, bokros növény, természetes élőhelyén, akár a 3 méteres magasságot is elérheti, lakásban tartva a másfél méter igazán csúcsnak számít. Törzse vaskos, húsos, barnás vékony kéreggel, mely idősebb korban felrepedezik és leválik. Kerekded levelei 3-9 cm hosszúak és 2-4 cm szélesek. Más pozsgásokhoz hasonlóan, levelei rengeteg vizet tárolnak, ezért igen vastagok, húsosak. Színük az élénktől a sötétzöldig terjed, gyakran vöröses szegéllyel. Felszínükön apró pettyek, lyukacskák (hydathodes) találhatók, különleges pórusok, melyeken a növény az anyagcserét végzi, de ezen keresztül képes vizet felvenni, és leadni.

Természetes élőhelyén vagy ideális tartás mellett az idősebb növények rendszeresen hoznak virágot az ősz végén, tél elején. Virágai a hajtáscsúcsokból fejlődnek, sok apró csillagszerű fehéres, halvány-rózsaszín virággal. A virágzás után száraz magtok fejlődik, mely a magok beérésével szétnyílik és kiszóródik belőle a nagyszámú porszerű mag.

A pozsgafát jól szellőző helyen tartsuk, ahol a hőmérséklet eléri legalább a 10 °C-t. A növény számára a 13-21 °C-os hőmérséklet a legideálisabb. Nyáron bőséges öntözést igényel. Miután megöntöztük, a következő öntözés előtt hagyjuk, hogy a talaja kiszáradjon. Télen tartsuk a pozsgafa földjét szárazon. Ha télen túlöntözzük, könnyen kirothadhat. Ha magas a lakásunkban a hőmérséklet, akkor adjunk neki egy kis vizet, hogy a levelei ne zsugorodjanak össze. A legtöbb pozsgáshoz hasonlóan a pozsgafának nincsenek különösebb igényei a levegő páratartalmát illetően. A beállt növény tápanyag-utánpótlásról a pozsgafa növekedési időszakának során van szükség. Ilyenkor háromhavonta gondoskodjunk a tápoldatozásáról.

A legtöbb pozsgafa évekig boldogan eléldegél átültetés nélkül, ugyanabban a cserépben, a régi földjében. A cserepüket kinőtt növényeket tavasszal ültessük át, közvetlenül azelőtt, hogy a növény újból fejlődésnek indulna. Jó vízelvezető talajba ültessük. A legideálisabb a virágföld, kertészeti homok és vermikulit keveréke. A vermikulit hőkezelt, vulkanikus eredetű alumínium -vas-magnézium szilikát, amely javítja az ültetőközeg levegő-megtartó képességét. A virágföld a növény számára biztosítja a nélkülözhetetlen nyomelemeket. A legnagyobb növényeket agyagcserépben, föld-alapú ültetőközegben neveljük. A magasabb növények könnyebben felborulnak, ezért jobb a stabilabb cserép.

A pozsgafát kerekded levelei miatt a feng shui pénzhozó növényként is számon tartja.